|   Mr meg sem lepdtem, amikor egy nagy szem, cignyosan barna lny tette a karomra a kezt.- Valami azt sgta, hogy itt van - mondta. - Tudtam, hogy itt kell lennie.
 - Tessk?
 - Egszen vilgosan hallottam a hangot. Azt mondta: „Maggie, ott l a medence partjn s iszik! Menj hozz, s beszlj vele!” Ht most itt vagyok!
 - Elnzst... Kihez van szerencsm?
 - Maggie Nunn vagyok. Marsha bartnje. A jvlt.
 - A micsoda? - tudakoltam.
 - Jvlt. Nem hallott mg ilyet? A Herald is rt rlam. ppen azrt vagyok itt. Sajnos... ltom a jvnket!
 - gy rti, hogy a mi kettnkt?
 - Dehogy. Valamennyinkt! Valamennyinkt, akik azon az eltkozott hajn utazunk Ausztrliba!
 - Ht maga is jn?
 - s mg vagy tzen Marsha barti krbl... s ltom...
 - Mit lt, az istenrt?
 - Halottakat ltok! Hullkat! Gyilkossgokat, , szrnysg! Vrt ltok, vrt!
 - Htrahanyatlott a szkn, s fehren villogott a szeme. A kezdeti bnultsg utn felpattantam, beletltttem nhny csepp italt. Csuklott, majd visszatrt bel az let.
 - Ne hagyjon egyedl! s Marsht se. Ugye, vigyz rnk?  itt llkodik krlttnk... jaj, megl engem is s Marsht is... Megl, mert...
 - Csuklott mg nhnyat, aztn felpattant s elfutott. reztem, hogy a meleg este ellenre libabrs lesz a htam.
 (1987, 2006)
 Kp 
 |